 |
L'Eglise Aristotelicienne Romaine The Roman and Aristotelic Church
Forum RP de l'Eglise Aristotelicienne du jeu en ligne RR
Forum RP for the Aristotelic Church of the RK online game
 
|
| Voir le sujet précédent :: Voir le sujet suivant |
| Auteur |
Message |
Policarpo
Inscrit le: 16 Avr 2013
Messages: 1340
|
 Posté le: Dim Déc 09, 2018 1:23 am Sujet du message: Ötödik fejezet: A Vándorlás |
 |
|
| Citation: | 
V. fejezet - Vándorlás - amelyben Arisztotelész megállapítja, hogy nincs értelme több istenben hinni, és hogy mindenben jobb az egységesség mint a megosztottság.
Amikor Arisztotelész tizenöt éves volt, elvesztette az apját és az anyját, és legközelebbi rokonának, Proxénének a felügyeletére bízták, aki egy távoli régióban élt Stageira és Athén között. A fiatal árva kemény munkával művelte a földet. Ez nem igazán elégítette ki, mert meggyőződése volt, hogy szelleme többre képes, mint a kezei. Gyakran találkozott alázatos parasztokkal, akik Proxénével dolgoztak. Egyértelműen csodálta az egyszerű élet iránti érzéküket, távol a fényűző ragyogástól és luxustól, amelyek véleménye szerint egyértelműen a bűnhöz vezettek. Ugyanakkor Arisztotelészt lenyűgözték szokásaik.
Egy nap látta egyiküket, amint épp imádkozott. Arisztotelész emlékezett az utolsó beszélgetésére Epimanossal és úgy gondolta, a földműves hibát követ el
Arisztotelész: - Kihez imádkozol, jó ember?
Paraszt: - Az istenekhez, fiatal barátom.
Arisztotelész: - Az istenekhez? De kik ők?
Paraszt: - Aphrodité, Apolló, Árész, Artemisz, Athéné, Demeter, Dionüszosz, Hadész, Héra, Hermész, Héphaisztosz, Poszeidón, és közülük a legfontosabb, Zeusz. Az Olimposz hegyén ülnek mindannyian.
Arisztotelész: - Hol van az az Olimposz?
Paraszt: - Ez egy csodálatos város egy hegy csúcsán, melyet senki nem volt képes meghódítani. Látod az Athosz hegyet? Az Olimposz százszor vagy ezerszer ekkora.
Arisztotelész: - Bármikor is megpróbáltál felmászni erre a hegyre? Nem vagy kíváncsi, hogy lásd a saját szemeddel ezeket az Isteneket akikhez imádkozol minden nap?
Paraszt: - Oh, nem, fiatalember. Én csak egy alázatos földműves vagyok. Az én helyem itt van, nem az Olimposzon.
Arisztotelész: - De akkor hogyan tudsz hinni ezeknek az istenekben, ha te magad nem voltál szemtanúja a létezésüknek?
Paraszt: - Mert nekem azt tanították hogy ők léteznek, és imádkozni kell hozzájuk a jobb szüretért és úgy hogy a teheneim kövérek legyenek.
Arisztotelész: - Ez furcsa, te nem szeretetből imádkozol istenhez, hanem világi dolgokra áhítozol? Azt hiszem, hogy ez ésszerűtlen, anyagot remélni az anyagtalantól. De őszintén szólva, nem ezt találom irracionálisnak abból amit mondtál.
Paraszt: Tehát még valamit a szemre hánysz?
Arisztotelész: - Nos a dolog amit nem értek, hogy miért imádkozol több istenhez ?
Paraszt: - Amint mondtam neked, ezt tanították nekem, hogy sokan vannak, és ez így volt örökké.
Arisztotelész: - Ez feleslegesen komplikálttá teszi az ügyet. Több isten helyett nem lenne praktikusabb csak egyet dicsérni?
Paraszt: - Kezdesz felidegesíteni, ifjú utazó. Én feltehetek neked néhány kérdést? Azt fogom kérdezni, hogy rövidnadrágot vagy hosszú nadrágot viselsz-e? Most hagyj engem meditálni.
Arisztotelész: - Nem, nem teszem. Először, jó ember, el kell ismerned, hogy egy Istenhez imádkozni sokkal logikusabb lenne. Nem azt várjuk az Istentől, hogy mindenható és mindentudó legyen? Több istent imádni olyan, mint az erőt több felé osztani annak ellenére, hogy képesek lennének egyesülni. Hiszem, hogy mindenben jobb az egységesség mint a megosztottság.
Paraszt: - Talán.
Arisztotelész: "Nem, biztos! Az isteni egy egységes egész, és az isteni tökéletes ezért a tökéletes egységes. Az egység az ideális alakja a dolgoknak.
Paraszt: - Rendben, hagyd abba fiatalember, túlságosan buta vagyok ahhoz, hogy a képtelenségeidet hallgassam. Messze nem vagyok én írástudó. Ha adok neked egy tanácsot, békén hagysz?
Arisztotelész: - Igen, rendben, mondd csak.
Paraszt: - Menj vissza Athénba, ha Proxéne elenged téged, és találsz ott egy professzort, aki meg fog hallgatni téged. A neve Plató."
Arisztotelész: - Köszönöm, jóember.
A tizennyolcadik tavaszát követően Proxéne Athénba küldte Arisztotelészt. A szegény földműves nagyon boldog volt, hogy látta őt elmenni. |
_________________
His Excellency the Most Reverend Monsignor Prof. Dr. theol. Policarpo von Wittelsbach
Bishop Emeritus of Regensburg
Archabbot Emeritus of the Abbey of Heiligenbronn
German archivist for the Roman registers of Sacraments
|
|
| Revenir en haut de page |
|
 |
|
|
Vous ne pouvez pas poster de nouveaux sujets dans ce forum
Vous ne pouvez pas répondre aux sujets dans ce forum
Vous ne pouvez pas éditer vos messages dans ce forum
Vous ne pouvez pas supprimer vos messages dans ce forum
Vous ne pouvez pas voter dans les sondages de ce forum
|
|
FAQ
Rechercher
Liste des Membres
Groupes d'utilisateurs
S'enregistrer
Profil
Se connecter pour vérifier ses messages privés
Connexion
