L'Eglise Aristotelicienne Romaine The Roman and Aristotelic Church Index du Forum L'Eglise Aristotelicienne Romaine The Roman and Aristotelic Church
Forum RP de l'Eglise Aristotelicienne du jeu en ligne RR
Forum RP for the Aristotelic Church of the RK online game
 
Lien fonctionnel : Le DogmeLien fonctionnel : Le Droit Canon
 FAQFAQ   RechercherRechercher   Liste des MembresListe des Membres   Groupes d'utilisateursGroupes d'utilisateurs   S'enregistrerS'enregistrer 
 ProfilProfil   Se connecter pour vérifier ses messages privésSe connecter pour vérifier ses messages privés   ConnexionConnexion 

I. rész : Isten Egyházának alapjai és tanításai

 
Poster un nouveau sujet   Répondre au sujet    L'Eglise Aristotelicienne Romaine The Roman and Aristotelic Church Index du Forum -> La Bibliothčque Romaine - The Roman Library - Die Römische Bibliothek - La Biblioteca Romana -> Le Droit Canon - The Canonic Law
Voir le sujet précédent :: Voir le sujet suivant  
Auteur Message
Policarpo



Inscrit le: 16 Avr 2013
Messages: 1309

MessagePosté le: Dim Déc 09, 2018 1:01 am    Sujet du message: I. rész : Isten Egyházának alapjai és tanításai Répondre en citant

Citation:
De Ecclesiae Dei fondis
Pápai Bulla - « Isten Egyházának alapjai »







Preambulum. A Szent Egyetemes És Római Arisztotelészi Egyház dogmái és a törvények, melyek tagjait vezetik



I. rész : Isten Egyházának alapjai és tanításai

A szakasz: Általános rész

Cikkely 1 : Az Arisztotelészi Egyház a Mindenható Egyedüli, Egyetlen és Törvényes Intézménye.

Cikkely 2 : Az Arisztotelészi Egyház az Isteni Igazság és Igaz Hit Egyedüli Őrzője. Benne lakozik az Isteni Cselekvés, és ez az a szervezet, melyen keresztül megjelenik a Földön és a hívek közösségének a Mindenható Akarata.

Cikkely 3 : Az Arisztotelészi Egyház neve Arisztotelész prófétától ered, akinek először nyilvánult meg az isteni igazság. Az Egyházat Chresztosz alapította.

Cikkely 4 : Mint lelki, egyetemes és isteni valóság, az Egyház feladata, hogy elterjessze az arisztotelizmus eszméjét a népek és a nemzetek között, ezáltal a Nap Paradicsomához vezető ösvényen vezesse őket.

Cikkely 5 : Nincs más próféta Arisztotelészen és Chresztoszon kívül. Az ő kinyilatkoztatásaik kölcsönösen tartalmazzák az isteni üzenetet, tökéletesen és változtathatatlanul. Üzeneteik kiegészítik egymást és elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük őket külön-külön, valamint hogy megértsük az arisztotelészi hitet.

Cikkely 6 : Az Arisztotelészi Egyház Dogmája a könyvek szövegein alapul, és az elidegeníthetetlen és szükséges alapvető hitet alkotja. (1)


N.B. : Amikor a "könyvek szövegeiről" beszélünk, akkor azok alatt az Erények Könyvét, a tanítást tartalmazó könyveket és a szentek írásait értjük.


Cikkely 7 : Csakis egy rendkívüli zsinat, mely összehívja a világ minden arisztotelészi püspökét, kérdőjelezhet meg, módosíthat, vagy tökéletesíthet egy dogmát.

Cikkely 8 : Az Erények Könyve tartalmazza az Arisztotelészi Mítoszt, Arisztotelész, Chresztosz és az arkangyalok életét. Ezek a szövegek szentek és az Arisztotelészi Vallás alapjait képezik. Dogmatikai értékűek.

Cikkely 9 : Az Arisztotelészi Egyházi Tanítások az arisztotelészi hit keretét képezik. Teológusok és egyházi doktorok fogadták el őket, ezért ezek is dogmatikai értékűek.

Cikkely 10 : A szentek írásai alkotják az Arisztotelészi Tanítások keretét. Ezek a tanítások hitbéli elődeinké, akik az arisztotelészi erényeket hősies fokon gyakorolták Istennel még nagyobb közelségben. Ezek az élő Tradíciók és örökké megújítják Egyházunk, megvilágosítván a próféták által felfedett szent misztériumokat.

Cikkely 11 : A Legendárium a szentek életének történetét elmondó kódex, és arra hivatott, hogy spirituális és szociális útmutatást nyújtson a jelenkori világnak olyan életutak bemutatásával, melyek a maguk idejében hősies hitükkel és erényeikkel a Nap fényességét hozták el a földre.

Cikkely 12 : Mivel minden ember Isten gyermeke, a hiten, erényen és érdemeken alapulón kívül más megkülönböztetés nem kaphat szerepet az Arisztotelészi Egyházban.

Cikkely 13 : A Heterodoxia oly cselekedet az Arisztotelészi dogmák, elfogadott tanítások és a szent egyház kánonjoga ellen, mely a hívők közösségét és Isten Szent Intézményét rombolja azzal, hogy a Magasságos gyermekeit rosszra csábítja.

Cikkely 14 : A Heterodoxiának négy típusa van: eretnekség, szakadárság, pogányság és ateizmus.

Cikkely 15 : A Heterodoxia kivizsgálása a Szent Inkvizíció hatáskörébe tartozik.

Cikkely 16 : Az Arisztotelészi Egyház két különböző természetű hivatalt, státuszt és cselekedetet különböztet meg a tagjait illetően. Ezek a természeti különbségek a következők lehetnek: In Gratebus (Kegyelmekbeli) vagy Res Parendo (Dolgok, ahogy Látszanak).

- Cikkely 16/a : In Gratebus természetűek a Teremtő Kegyelméből létező dolgok. A Kánonjogban a helyes rövidítése IG.

- Cikkely 16/b : Res Parendo természetűek a Teremtés eredményeként maguktól létrejövő dolgok. A Kánonjogban a helyes rövidítése RP.

(1) A Római Könyvtárban található Erények Könyvének fordítása még nem teljes. A teljes szöveg a Római Titkos Levéltárban található meg, a Szent Hivatal teológusai dolgoznak a fordítás befejezésén.

B szakasz: A szentségről, a boldoggá és szentté avatásról

Cikkely 17 : Boldog az az elhunyt arisztotelészi hívő, akit a Szent Egyház boldoggá avatott példás és erényes élete miatt, és méltó társadalmi és lelki példává válhat az arisztotelészi közösség számára.

- Cikkely 17/a : A szabályok és a boldoggá avatáshoz vezető folyamat leírása a Szent Hivatal Kongregációjának Kánonjogában találhatóak.

Cikkely 18 : Szent az a Boldog, aki még példásabb és erényesebb életet élt, mint egy Boldog, ezért a Szent Egyház szentté avatta, és méltó társadalmi és lelki példává válhat az arisztotelészi közösség számára.

- Cikkely 18/a : A szabályok és a szentté avatáshoz vezető folyamat leírása a Szent Hivatal Kongregációjának Kánonjogában találhatóak.

C szakasz: Az Egyház alapítói, atyái és doktorai

Cikkely 19 : Az Egyházatyák az Egyház azon alapítói, ki az egyház kezdetekor és a hitújítás korában (Őszentsége V. Nicolas és V. Eugén pápasága idején) végezték tevékenységüket.

Cikkely 20 : Az Egyházdoktorok azok a kiemelkedő teológusok és kánonjogászok, akik egyetemes jelentőségű tanítások szövegeit, dogmákat vagy kánonokat dolgoztak ki, vagy vettek részt a kidolgozásukban.

D szakasz: Csodák

Cikkely 21 : Az okozati quadrotiptichon:
Az anyagi ok= egy rendkívüli esemény, mely csak isteni közbeavatkozással jöhetett létre és kizárható a természetes vagy emberi közbeavatkozás megléte
A ható ok = megbízható szemtanúk jelentették
Az alaki ok = közös vizsgálatot folytat le a St. Theodule Hivatala és a Szent Hivatal, és a Szent Hivatal Cenákuluma dönt
A végső ok = a Szent Kúria elismeri a csodát

Cikkely 22 : A lehetséges csodákat a hívők vagy a papság jelentheti.

Cikkely 23 : St. Theodule Hivatalának és a Szent Hivatal Cenákuluménak teológusai alapos vizsgálatot folytatnak le. Ennek célja a részletes tanúvallomások összegyűjtése, a tanúk megbízhatóságának és a tények igazságtartalmának vizsgálata.

Cikkely 24 : A Szent Hivatal Cenákuluma csak ezután a vizsgálat után adja át kedvező vagy kedvezőtlen véleményét a csoda valódiságával kapcsolatban a Szent Kúriának.

Cikkely 25 : A Szent Hivatal Cenákuluma és St. Theodule Hivatala megállapítja, hogy a csodához köthető-e a Magasságos valamely szentjének közbenjárása.

Cikkely 26 : Csak a Szent Kúria döntheti el, hogy csoda történt-e.


Megjegyzés: Elutasítás esetén hirdetményt tesznek közzé, melyben felsorolják a Kúria döntésének okait. Pozitív döntés esetén a Kúria hirdetményében közzéteszi a csoda részleteit és hogy milyen hatásai, következményei lesznek.

Isten Egyházának alapjairól szóló kánoni szöveg.
Kiadásra és jóváhagyásra került Őszentsége VIII. Ince pápasága alatt a Szent Kollégium gondozásában Rómában, az Úr MCDLX. évében, szeptember hónap 24. napján, hétfőn.

Először publikálva a néhai Őeminenciája Jeandalf bíboros által, az Úr MCDLV évében, február hónap 11. napján, vasárnap. Átdolgozta, lepecsételte és ismételten publikálta Őeminenciája Aaron de Nagan Kamarás Bíboros, az Úr MCDLVII. évében, április hó 13. napján, Húsvéthétfőn; ismét átdolgozta, lepecsételte és ismételten publikálta Őeminenciája Aaron de Nagan Kamarás Bíboros, az Úr MCDLVII. évében, április hó 10. napján, Szent Nicolaďde napján; ismét átdolgozta, lepecsételte és ismételten publikálta Őeminenciája Tiberius Plantagenet Kamarás Bíboros, az Úr MCDLVII. évében, november hó 27. napján, pénteken; Az utolsó publikáció és átdolgozás Őeminenciája Aaron Nagan bíboros és a Szentszék főrektorának munkája

_________________
His Excellency the Most Reverend Monsignor Prof. Dr. theol. Policarpo von Wittelsbach
Bishop of Würzburg
Archabbot of the Abbey of Heiligenbronn
President and Prefect of the Roman Regular Chapter
Revenir en haut de page
Voir le profil de l'utilisateur Envoyer un message privé
Montrer les messages depuis:   
Poster un nouveau sujet   Répondre au sujet    L'Eglise Aristotelicienne Romaine The Roman and Aristotelic Church Index du Forum -> La Bibliothčque Romaine - The Roman Library - Die Römische Bibliothek - La Biblioteca Romana -> Le Droit Canon - The Canonic Law Toutes les heures sont au format GMT + 2 Heures
Page 1 sur 1

 
Sauter vers:  
Vous ne pouvez pas poster de nouveaux sujets dans ce forum
Vous ne pouvez pas répondre aux sujets dans ce forum
Vous ne pouvez pas éditer vos messages dans ce forum
Vous ne pouvez pas supprimer vos messages dans ce forum
Vous ne pouvez pas voter dans les sondages de ce forum


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group
Traduction par : phpBB-fr.com